Kossuth-díjas szerzőnk szabadon, kötöttségek nélkül keveri a szépprózát az értekezővel, a való életet a fikcióval: Kosztolányi, Ottlik, Mészöly, Pilinszky, Kafka és a többiek. Minden írás úgy indul, mintha meg akarná tartani a műfaj szabályait, azután egyszer csak „kölcsön elemek” is belopóznak a szövegbe, de az alapvető és most fel nem sorolandó Tandori-értékeken kívül talán ez lett a „tandoris” stílus.
)
