|
A negyvenes éveiben járó hősnő, Vera valóságos dosztojevszkiji figura: a háború után három évtizeddel is hűségesen várja haza szerelmét, akiről a világon semmit nem tud, egyszerűen hisz benne, hogy vissza fog térni hozzá. Ettől eltekintve teljes életet él, tanítónő Mirnojéban, egy isten háta mögötti kis faluban, a Sarkkör közelében. Különös szenvedéllyel járja be az elhagyatott falvakat, a lepusztult házakban élő öregasszonyokat, s ha már nagyon elesettek, beviszi őket a faluba. Valójában azonban nem kötődik senkihez, csak szerelme féltve őrzött emlékéhez. Furcsa barátság alakul ki közte és a néhány hónapra odavetődött, néprajzi gyűjtéssel megbízott, fiatal fővárosi író közt…
Most sem csalódunk Makine egyszerre költői és kegyetlenül szikár prózájában, csodálatos hősnőjében, jellegzetes mellékalakjaiban.
|
)
